2011. augusztus 16., kedd

Életstratégia - nem Alekosz-módra 1. rész

Múlt héten egy angliai kutatás nyomán kitört belőlem a kritika az Alekosz-féle celebecskék által nyújtott életstratégiát illetően (már ha ezt lehet stratégiána nevezni). Akkor hirtelen felindulásból összeszedtem a szerintem legfontosabb 7 képességet, készséget, amelyek segíthetnek a gyereke(i)dnek (és Neked is) abban, hogy ne az Alekosz-féle érvényesülési út legyen az egyetlen lehetőség, ill. hogy a celebek viselkedése, megjelenése, mintája ne frusztráljon se Téged, se az utódod.

Akkor még azt is megígértem, hogy ezentúl minden héten sorra vesszük ezeket a képességeket, készségeket, amikből összeáll a stratégiád. Ígérem, hű leszek magamhoz, és mindezt úgy fogom megtenni, hogy közben a játék sem marad ki.

Az első, amit a megtehetsz a gyereke(i)dért, hogy szilárd értékrendet adsz nekik.

Mi a csuda az a szilárd értékrend?


Volt olyan, aki nem is olyan régen egész konferenciát szentelt annak, hogy mi ma a helyes, XXI. századi értékrend egy gyereknek. Rengeteg könyv szól arról, hogy mik az értékek. De ez egyik sem lényeges, legalábbis nem azon a szinten, amelyiken én beszélek róla. Ahányan vagyunk ugyanis, szinte annyiféle dolgot tartunk helyesnek: van, akinek fontos érték az egészsége, ezért pl. úgy dönt, hogy vegetáriánus étrenden él. Más ezzel szemben az egészséget adott dolognak, tehát nem elérendő értéknek tekinti, így nagy ívben sóhajt rá, hogy hús is kerül a tányérjára. Viszont ezért cserébe még akkor is mozog, amikor TV-n csatornát vált, mert éppen akkor tekeri a szobabringát, vagy egyszerűen csak akkor kergetőzik macskával. Az én olvasatomban ugyanis az a lényeg, hogy akármilyen értékrendet is tartasz igaznak, azt következetesen képviseld.

Miért?

Mert a gyerek - különösen élete első néhány évében, amikor az értékek nagyja rögzül benne - utánzással tanul. Ez pedig azt jelenti, hogy Te vagy neki a minta, a példa. Ha azt tanítod a gyereke(i)dnek, hogy "Fiam, ne lopj!", de aztán azt látja Tőled, hogy simán leszeded a szomszéd háza elől a virágot, vagy éppen bliccelsz a buszon, akkor a gyerek levonja a következtetést, hogy bort iszol és vizet prédikálsz. Ugyan mi oka lenne rá ezután, hogy hallgasson Rád?

Szóval: szülőként a Te szabadságodban áll eldönteni, hogy mit tartasz értéknek, és mit akarsz a gyereknek átadni. Ha ezt eldöntötted, onnantól viszont már következetesen aszerint is kell viselkedned, hogy a gyerek tényleg azt is lássa, hogy Neked ezek értékek.

Egy dolog lenne itt még, amit mégis csak bedobnék, ha már beleszólhatok: van egy olyan érték, ami viszont éppen a XXI. században megkerülhetetlen az én tapasztalatom szerint. És ez a

család.

Tudom, konzervatív elképzelés, pedig éppen ebben az állandóan mozgó, kavargó, információdömpinggel elárasztó világban az ad majd valami támaszt, hogy van benne valami stabil. Igaz, egy napirend is lehet stabil, bár éppen a fentebb már vázolt zűrök miatt ez egyre kevésbé kivitelezhető. (Ha a szívedre teszed a kezed, akkor mit mondanál, naponta mennyi idődbe kerül, hogy beoszd azt a kevés idődet?) Kell valami más, ami stabil. És az legyen az érzelmileg, értelmileg, pszichésen - és fizikailag is. (Nem árt, ha kézzel fogható a stabilitás és nem csak virtuális.)

Én csak egy dolgot ismerek, ami meg is felel ennek az összetett kritériumrendszernek: a családot. Mert a család millió egyéb értéket közvetít, ami ebben a felállásban alapvető:
  • szeretetet
  • támogatást
  • kitartást
  • együttműködést
  • feladatmegosztást, stb.
Mi haszna az értékrendnek?

Ugyanaz, mint a családnak: ad egy másfajta stabilitást az életednek. Méghozzá a mentális stabilitást. Sok mindentől megvéd: a drogozás esélyét jelentősen minimalizálja, csakúgy, mint a depresszióét, de akár az áldozattá válásét is, szóval sok mindenre jó.

Meg arra is, hogy ne azért ne érdekelje az Alekosz-féle életstílus, mert csak savanyú a szőlő, hanm azért, mert úgy gondolja, hogy ő ettől különb és jobbat érdemel.

Utóirat:

Mit játssz a gyerekkel, hogy erősítsd az értékrendjét?

Na, ez egy határozottan jó kérdés, mert éppen az előbb vázoltam, hogy mindenkinek más lehet értékes, így aztán mindenkinek más az értékrend-listája. Így aztán nehéz bármit is általánosságban mondani. Már csak azért is, mert a gyerek ízlésétől, érdeklődésétől, a Te ízlésedtől, érdeklődésedtől is nagyban függ, milyen játékokat játszotok.

Úgyhogy most fordítok egyet a dolgon: írd meg kommentben, hogy Neked mik a legfontosabb tételeid az értékrendedben, amit mindenképpen át akarsz adni a gyereke(i)dnek, ill. írd meg, hogy milyen nemű és mennyi idős a gyerkőc, és hogy normál körülmények között mit szeret játszani, milyen hobbijai vannak, én meg testre szabom Neked az ehhez tartozó játéktárat.

Mit szólsz? Nekikezdünk?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése