Na, most jön az a post, amire a legtöbben azt mondhatnák, hogy tuttira elment az eszem. (Ezúton szeretnék mindenkit biztosítani afelől, hogy ez nem így van, bár a látszat néha ezt mutathatja. Azonban mint tudjuk, a látszat csal.)
Hogy miért kellett volna, hogy elmenjen az eszem? Hát a családom szerint például azért, mert épeszű ember nem ajánlja a konkurenciája termékét. Márpedig én most azt teszem. Pontosabban: kritizálom. :) (Na, az azért nem egészen ugyanaz.)
A mára kiszemelt "áldozat" pedig nem más, mint az Alkér Orsolya által fémjelzett Első millió társasjáték. Már a játék megnevezése is elárulja a magasztos célokat, amit a társasjátékkal el akarnak érni: pénzügyi oktató társasjáték. Ez jelenti a játék előnyét és egyúttal a hátrányát is, majd később kifejtem, hogy miért.
Szóval a lényeg: azért Első millió a játék neve, mert azt az alapállapotot feltételezi, hogy a gyerek Alkér Orsi útmutatásai nyomán már megszerezte az első millióját. (Ez most hangozhat utópisztikusnak, pedig nem az: bármilyen fura, lehetséges. Vannak sikersztorik - igaz, nem csak Orsolyánál... :) )
Ezt az első milliót kell aztán úgy megforgatnia a gyereknek a játék folyamán, hogy minél nagyobb vagyonra tegyen szert. Aki a játék végére több vagyont szed össze, az nyer.
Ez az egyszerűsített verzió. Mert hogy nyilván közben van a lényeg. Méghozzá az, hogy inkább befektetésekből, a pénz folyamatos áramoltatásából lesz pénze az ember fiának/lányának, semmint a bankbetétből. Ez az egész játék mondanivalója.
Ezt szolgálja a játékban minden: a dobási körönként érvényesülő árfolyamok (ezt egy külön kis füzetkében adják meg), hogy bankbetét mint lehetőség nem létezik, hogy a dobókockával dől el, hogy most éppen mekkora veszteséget vagy nyereséget könyvelsz el.
A játék kétségtelen előnye, sőt haszna, hogy minden alapfogalmat, ami szükséges ahhoz, hogy a befektetések lényegét megértse, sőt azt is, hogy hogyan működnek. Tehát a társasjáték oktat.
Viszont ugyanez a hátránya is: annyira meg akarja tanítani a befektetések mikéntjét és hogyanját, hogy a könnyű érthetőség oltárán feláldozza a befektetések összetettségének valóságát. A dobókockával dobás esetén pl. sokkal nagyobb esélyt hagy a játék a nyereségre, mint a veszteségre, vagy éppen a stagnálásra. Az egész játék túlságosan "terelt", a véletlennek, a hirtelen fordulatoknak kevés szerep jut. Ha a gyerek a játék alapján gondol majd a befektetésekre, akkor könnyen hiheti azt, hogy nehéz rosszul kijönni a dologból... Pedig sokkal több körülménytől függ a siker, mint ahogy az innen látszik. Aláírom: ez egy játék, nem feladata a maga bonyolultságában ábrázolni a befektetések világát. De azért életszerűbb is lehetne egy kicsivel: még a Gazdálkodj okosan!-ban is van szerepe a váratlannak, itt esélyt sem hagynak annak, hogy a gyereknek netán rögtönözve kelljen alkalmaznia az ismereteit, vagyis egy újabb, másféle szituban használja a tudását - kreatívan.
Mondom, a játék nagy előnye, hogy egyszerűen képes a gyerekeket (és a kezdő felnőtteket) megismertetni a befektetés alapelveivel, alapfogalmaival. Ha erre használod, akkor a játék eléri a neki szánt célt: oktat. Csak nem annyi mindent, mint ahogy hirdetik róla.
Jó játékot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése