Újévi fogadalom és gyereknevelés

Most jön az, hogy Vekerdy Tamást idézzem, nincs is nevelés. Példa van, amit a gyerek vagy elfogad, vagy nem, és ez nevel.

Határozottan ez a helyzet az újévi fogadalmakkal is.

Hogy erről miért éppen most írok, az egyértelmű, de hogy miért éppen ezen a blogon, az talán kevésbé. Egyszerűen azért, mert a fogadalmaink legnagyobb hányadát a fogyókúrás fogadkozások után a pénzügyeink hirtelen reformjára vonatkozó eskük vezetik a listát. (Hiszed, vagy sem, a párkapcsolatokra, családra vonatkozók csak ezután következnek...)

Nem tudom, mennyire vagy notórius fogadkozó, de szerintem már akkor is belátható, hogy az újévi fogadalmaknak így nem sok értelmük van, ha esküdözés terén nem futottál be túl nagy ívű karriert. Miért is nem szoktak működni általában az újévi fogadalmak? (Persze vannak kivételek, de azért valljuk be őszintén, nem ez az általános.) Csak néhány indok a teljesség igénye nélkül:

• mert hirtelen felindulásból teszünk olyan fogadalmakat, amelyek megvalósításához az egész életünket kellene átszabni. Vagyis tökéletesen előkészítetlenül állunk ott egy irgalmatlan vállalás súlyával a vállunkon január másodikán reggel... Ilyenkor szokott beindulni a "Majd holnap..." c. lemez, és vele a halogató reflex is.
• mert vágyakat, és nem célokat fogalmazunk meg ilyenkor. Valszeg itt is az alkalom túlfűtöttsége, meg esetleg az elfogyasztott alkohol mennyisége dominál, és ezért mondunk nagyokat. A vágyak célokká transzformálása azt is jelenti, hogy elérhető, megugorható célokat tűzünk ki magunknak, és nem azt, hogy "Egy éven belül milliomos leszek...", vagy "egy fél év alatt lefogyok 30 kilót..."
• mert főleg ha társaságban vagyunk, nem tudunk kibújni a csoporthatás alól, és esetleg egymásra is licitálunk a fogadalmakkal. Na, ez a tutti, így garantált a bukás. Pedig a csoportnak lehet jó hatása is a célmegvalósításra - éppen azért, mert tanúk előtt teszed a fogadalmat, tehát számonkérhető Rajtad, amit mondtál.

Márpedig ha ez a szitu az újévi fogadalmakkal, akkor mit tanul majd ebből a gyerek?

1. bármikor lehet esküdözni bárkinek, úgysincs semmi súlya, következménye, sőt nagyot mondani-ígérni is lehet mindenki előtt
2. megvan a legbiztosabb út a saját önbizalmunk rombolásához (világmegváltó vágyakat tűzünk ki magunk elé, amik olyan nagyok, nem tudjuk megugrani őket, így aztán ha csak eszünkbe jutnak, rögtön a kudarcérzés vesz erőt rajtunk)
3. megvan a teljesítés hárításának is számtalan bevethető trükkje, pl. halogatás, felelősségáthárítás, kifogásgyártás...

Pedig az újévi fogadalmak, ha jól bánik vele az ember fia/lánya, akár fontos célkitűzési eszköz is lehet.

Karácsonykor ugye mindenki arról írt, beszélt, hogy ez a megállás, az elmélyülés, számvetés, sőt mi több, a tervezés ideje. Tehát elviekben szilveszterre már készen kellene állnunk arra, hogy mi mindent fogadunk meg mindenki előtt a nyílt színen - mert kész tervvel állunk oda mindenki elé fogadkozni.

Ez az, amit a gyereknek is meg kell tanulnia: célt úgy tűzünk ki, hogy átgondoljuk, mit akarunk és hogyan - vagyis a célkitűzés együttjár a tervezéssel. Ha Te is így csinálod, két legyet ütsz egy csapásra:

1. a gyereknek jó példát mutatsz, és valami olyan fontosat tanítasz meg neki, amire egész életében nagy szüksége lesz
2. Te Magad is nyugodt szívvel tehetsz nagy nyilvánosság előtt újévi fogadalmat, mert képes leszel megvalósítani is...

És ami a lényeg: a fogadalomtétel játékos lehetőségek egész tárházát rejti!!! Csak a fantázia szabhat határt, hogy milyen rituálét körítetek az fogadalomnak, azaz a célkitűzésnek, de annak is, hogy milyen kreatív formában készítitek el a tervet, netán a célelérés nyomon követését. 

Boldog és minden tekintetben (egészségben, anyagiakban, örömökben, élményekben) gazdag új évet!