Kicsit
messzebbről kezdem, hogy igazán értékelni tudd a kaland jelentőségét a
pénzügyek terén is...
A K&H Bank
nemrégen rendezett egy pénzügyi vetélkedőt általános iskolásoknak. Nagyon
lelkesek voltak a rendezők, hogy milyen jól teljesítettek a gyerekek, bonyolult
fogalmakkal is jól elboldogultak, értelmezni tudták a reklámokat,
szerződéseket, stb. Volt azonban egy kis bibi...
Mi volt a
probléma? Például a gyerekek 37%-ának nem okozott semmiféle
lelkiismeretfurdalást, hogy a számlákat nem tartották fontosnak rendezni.
Többüknél az volt az álláspont, hogy majd ráér az akkor, amikor sikerül... Egy
másik részük eleve be sem tervezte a kiadások közé a villany-, gáz,
vízszámlát... (Bezzeg a mobilszámla, az be volt állítva a költségvetésbe!)
 |
| Szerencsejáték mint bevételi forrás??? Jujj... |
A másik tény,
ami nagyon szemet szúrt még a szervezőknek is, az volt, hogy a gyerekek 40%-a
fontos családi bevételi forrásnak tartotta a szerencsejátékokat... (Húúúú, itt
minden szál szőr felállt a hátamon, és fújtam, mint a sarokba szorított
macska.) A szerencsejátékok ugyanis többnyire inkább kiadások, csak a
legritkább esetben jelentenek bevételt is - ilyenek az esélyek. Ha még azt is
elmondta volna valaki a gyerekeknek, hogy az egyszeri nagyobb bevételt mekkora,
apró részletekben jelentkező kiadás előzte meg, akkor már talán nekik sem jött
volna ki olyan pozitívra az egyenleg.
Ami engem itt
nagyon felbosszantott mint pénzügyi nevelőt, az két dolog volt:
- ez egy iskolai körben meghirdetett verseny volt. Versenyekre az iskolákból általában úgy illik elküldeni a gyerekeket, hogy felkészítik őket a tanáraik. Ezek szerint vagy nem készítették fel őket, vagy a tanárok is édeskeveset tudnak a pénzügyekről. (Nem tudom, melyik lehetőség lenne a jobb.)
- láthatóan nem kaptak, vagy nem megfelelő felkészítést kaptak a gyerekek, tehát hozták azt magukkal, amit otthon láttak. Ha ez az, amit otthonról hoznak, akkor ez maxigáz a jövőre nézve - beszélhet itt bárki az iskolában oktatandó pénzügyi ismeretekről, ha a gyerek otthon szöges ellentétét látja annak, amit tanítanak neki a suliban, akkor veszett fejsze nyele az egész. A gyerekek atz alapvető dolgokat mind otthon tanulják meg ugyanis, a pénz kezelése (vagy éppen nem kezelése) pedig az alapvető életvitel része. (Lehet, hogy ezzel most újat mondtam?)
Én ezek miatt
sem fűztem különösebben nagy reményeket a beharangozott iskolai pénzügyi
oktatáshoz, mert a tanárok felkészítetlensége, az otthoni pénzügyi szokások
ellentéte az iskolában tanultakkal eleve bukásra ítélte volna a próbálkozást.
Az pedig, hogy az új Nemzeti Alaptanterv szerint a nagy hanggal meghirdetett
pénzügyi oktatás abban merül ki, hogy a kerettantervben több nagy műveltségi
terület között szétszórva, az éppen aktuális tananyagban eldugva néhány mondat
erejéig jelenik meg, és a középiskolában összesen évi négy(!) tanórában
határozták meg az erre fordítható keretet, tuttira nem fogja fellendíteni a
következő generációk pénzügyi kultúráját.
Mi marad tehát?
A szülő. Pontosabban az, hogy a szülő tanítsa meg a gyereknek azt, amivel el
fog tudni boldogulni az életben az anyagiak terén is. A gyerek ugyanis legfőképpen
a példából tanul. Aztán pedig a játékból.
 |
| Cool Money Club - pénzügyi kalandpark tiniknek |
El kell
ismernem, a legtöbb szülő itt adja fel, mert fogalma sincs, hogyan is lehetne a
pénzügyeket játékos formába önteni. Nem is csodálom, mert néhány társasjátékon
kívül gyakorlatilag semmilyen más lehetőség nincs is ilyesmire.
Eddig.
Most ugyanis
itt van a Cool Money Club pénzügyi kalandparkja, ami kimondottan 10-18 éves
tiniknek tanítja meg a helyes pénzügyi gondolkodásmód alapjait egy lendületes
és kalandos szerepjáték során. És hogy a szülők is jó példával tudjanak majd
otthon elől járni, amíg a gyerekek kirúgják a játék során a ház oldalát, a
szülők pénzügyi szakértőtől kérdezhetnek bármit, ami a pénzügyekkel
kapcsolatban érdekli őket.
Június 10-én kipróbálható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése