Játékmániás vagyok. Azt hiszem, ez már eddig is látszott. A játék legalább olyan fontos a gyerek fejlődése szempontjából, mint a levegővétel: csak ebben az esetben éppen a személyisége fejlődik, nem (csak) a teste.
Most Vekerdy tanár úr tényleg két percben meséli el mindazt, amitől anno én is "megvilágosodtam". Szánd rá ezt a két percet, mert megéri. Itt az alapja mindannak, amit én játékos nevelőként csinálok - és nem csak azért, mert én is örök gyerek maradtam...
Van egy angol mondás, miszerint az a család, amelyik játszik, az együtt is marad. Úgyhogy nem csak a játszó-gyerek-énem kiélése miatt igyekszem ennyire felhívni mindenki figyelmét arra, hogy
Legyél bátor - legyél újra gyerek!
Szóval játssz! Ahol, amikor és amennyit csak tudsz. A gyerekkel együtt.
Játékos, szép nyarat! Az egész családnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése