Megkezdődött a suli, a legkisebbemnek élesben is. Azóta is nagyokat vigyorít, hogy milyen jó helyre küldtem (én!), pedig hogy félt tőle. (Persze, mert a nagytesóktól egyfolytábanm azt hallotta, hogy fúj suli, ő meg azt hitte, szegény, hogy az milyen borzasztó egy hely lehet...) Aztán az első nap, mikor délután mentem érte, úgy csicsergett, mint egy egész fecskesereg a villanydróton az őszi gyülekezőn. :) A sulikezdés egyéb vidám oldalai az én gyerekem szájából - avagy gyerekszáj-sztorik a la Julcsi...
Még a suli előtti utolsó vasárnapon beszélgetett Julcsi a nővérével (,aki már 19 éves, most megy egyetemre), és a nagytesó magyarázott neki valami egyetemi dologról, ami két hétig fog neki tartani.
Mire Julcsi:
- Akkor nekem is csak két hétig kell iskolába járnom?
(Azóta is egy talány, hogy ezt honnan szedte, de jól hangzott... :)
 |
| Az elfoglalt iskolás - egyik kezében a sulitáska, másik kezében a telefon, az osztálytársával beszél... |
Mióta suliba jár...
Igaz, ez az időszak még csak kemény két napra rúg, de Julcsi most sem hazudtolta meg önmagát...
Délután, mikor hozom haza a napköziből, kérdezem, mi volt aznap a suliban, mit csináltak, megmutattak-e nekik mindent, megtalált-e mindent, pl. olyan hasznosságokat is, mint a WC.
- Persze - csicsereg Julcsi - csak délután, amikor már lent voltunk az udvaron, vissza kellett mennem pisilni, de nem tudtam már hová tenni a táskám, úgyhogy táskával a hátamon pisiltem...
(Király. A suliban a WC kb. fél négyzetméter, tehát a gyerek éppenhogy magára tudja csukni az ajtót, ha bemegy. Hogy ebbe a légtérbe hogy tudta még a táskát is beleszuszakolni, örök rejtély maradt - a tanítónőknek is.)
És még mondja valaki azt, hogy az iskola nem vidám hely... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése